Négyen egy gatyában

Cím: Négyen egy gatyában
Páros: Cypher-Jimin
Korhatár: +18
Figyelmeztetés: gruppen/orgia, daddy kink
Író: Yoki

Hoseok nyugodtan kutakodott a hűtőben, éltető folyadékot keresgélve, mellyel a torkában kialakult sivatagot csillapíthatta. Mikor megtalálta az üveget, habozás nélkül csavarta le a kupakját, hogy aztán megfossza azt teljes tartalmától. Dolga végeztével kidobta az üres flakont, majd visszaindult a Cypher másik két tagjához.

Egyiküknek sem volt kedve lemászni a stúdióba, így végül a leader szobájában gyűltek össze egy hosszabb megbeszélésre. Ám mielőtt visszatérhetett volna társaihoz, a Jiminnel közös szobájukból kiszűrődő hangok megállásra késztették. Az érdekes orgánumból, mely kihallatszódott a résnyire hagyott ajtó szűk nyílásán, Hoseok arra következtetett, hogy szobatársa – kihasználva az egyedüllétet – pornónézéssel töltötte idejét. Azonban közelebb lépve a szoba bejáratához, rá kellett döbbennie, hogy a félreérthetetlen hangok bizony nem egy videóból származnak, hanem a helyiségben tartózkodótól.

Ahogy belesett a kis résen, a szeme elé tárult, ahogy Jimin a kényelmes székben ülve a laptop előtt kényezteti magát, hátra vetett fejjel. Nyakának bőre ráfeszült izmaira, kirajzolva kanyargó ereit, melyek a nagy izgalomtól majd elpattantak. Tekintetét a képernyőre vezette – kíváncsi volt, mi válthatta ki ezt az élvezetet a kisebből. A képernyőn a Cypher hármasának képei váltották egymást, amit először nem is értett. Úgy gondolta, Jimin talán a képzeletét hívta segítségül, hogy kielégülhessen, ám ez az elképzelés a fiatalabb nyögésével szertefoszlott.

- Ah... Namjoon... – Még mindig nem volt tiszta a kép, de csupán csak addig, míg a fiatalabb további sóhajai és nyögései között fel nem hangzott az ő neve is, valamint Yoongié.

Azonnal otthagyta Jimint az élvezetben fürdeni, s szinte berontott Namjoon szobájába.

- Ezt... Ezt látnotok kell! – szólalt meg türelmetlenkedve, rávéve ezzel társait, hogy kövessék. Csendre intve őket tolta oda a két fiút a bejárathoz, melyen még mindig kiszűrődtek azok a bizonyos nyögések.

Namjoon és Yoongi először fel sem fogták, mit látnak, ám nekik is hamar leesett, mi történik körülöttük, amint inkább hallásukra hagyatkoztak. Percekig álltak csendben, hallgatva-nézve a kisebbet. Végül Yoongi volt, aki megtörte ezt a döbbent csendet:

- Ettől... csak én állok lassan, mint a cövek? – suttogta, hátra sem fordulva.

- Nem... – válaszolt halkan Namjoon, nagyot nyelve.

Hoseok kicsit megnyugodott, hogy nem csak belőle váltott ki hasonló érzéseket Jimin látványa.

- Én ezt nem bírom – fogta a fejét, majd otthagyva a két másikat, visszavonult a leader szobájába.

Namjoon és Yoongi még kis ideig álldogáltak, csodálva az eléjük táruló látványt, majd követték Hoseokot. Percekig csak ültek egymással szemben, csendesen.

- Hát... – törte meg a feszült némaságot Hoseok.

- Hát... – visszhangozta Namjoon, majd együtt néztek a harmadik tag felé, s együtt várták reakcióját. – Neked... nincs hozzáfűznivalód? – kérdezte végül meglepetten a leader. – Nem látszol se döbbentnek, se meglepettnek – fürkészte Yoongi arcát. – Inkább csak... nem is tudom. Kíváncsinak? Izgatottnak?

- Na ja – hangzott a rövid és velős válasz. – Akár csak ti – pillantott a két fiúra, alaposan felmérve állapotukat. – Mi van veled, Namjoon? Azt hittem, te és Jin hyung...

- Tessék? – kapta fel a fejét.

- Hát... Tudod... Hogy NamJin is real, meg minden.

- Dehogy! – tiltakozott hangosan. – Szeretem Jin hyungot, az egyik legjobb barátom, de soha nem volt, és nem is lesz köztünk semmi – szögezte le határozottan. – De ha már itt tartunk... Mi van veled és Jungkookkal? Azt hittem, ez a SugaKook dolog működik. Annyit voltatok együtt mostanában...

- Mi?! Dehogy! Jungkook jól elvan Taehyunggal. Az pedig, hogy sokat vagyunk együtt... Nos, kedvelem a kölyköt; jó vele lenni, de semmi több – zárta le a témát az idősebb.

- Jungkook és Taehyung? – nézett értetlenül a leader. – De... akkor... Mi van VHope-pal? – fordult az eddig csendesen hallgató Hoseokhoz.

- Mi lenne? – tért magához az ábrándozásaiból az említett. – Yoongi hyung mindent elmondott. Taehyung szeret a nyakamon lógni, amit nem bánok, mert bírom őt, és azt, hogy ilyen energikus, de ő jobb szeret Jungkookkal lenni. Meg aztán... – Elhallgatott egy pillanatra, és látszott, hogy nehezen akaródzik folytatnia, végül mégis szabadjára engedte gondolatait. – Meg aztán, nekem mindig is Jimin jött be igazán. Ő a legaranyosabb, legszexibb, legmenőbb...

- Na! Azért ilyen messzire nem mennék! – szakította félbe Yoongi a vallomást, mire mindhárman felnevettek.

- Komolyan beszélek – komolyodott meg végül Hoseok arca.

- Tudom – válaszolt Namjoon, társa arcát fürkészve.

- Nos, abban egyet kell értenünk, hogy Jimin igen szemrevaló teremtés, és be kell látnunk azt is, hogy mi nem vagyunk teljes mértékben...

- Heterók? – szólt közbe Namjoon.

- ... normálisak – fejezte be korábbi mondatát Yoongi. – Bár valóban... ezt sem kellene figyelmen kívül hagynunk. Elvégre ráizgultunk egy fiatal fiúra... mindhárman – nézett körbe.

- Hát... ez tény – bólintott Hoseok, a leaderrel egyetemben.

- Arról meg főleg ne feledkezzünk el, hogy ezzel ő is így van... mindhármunkkal – tette hozzá sunyi mosollyal a legidősebb.

- Talán tesztelni kellene – csillant fel Namjoon szeme is.

- Tesztelni? – értetlenkedett Hoseok.

***

Miután Namjoon megosztotta elgondolását a többiekkel, elérkezett a vacsora ideje. Ritka alkalmak egyike volt, hogy mind együtt ülhettek asztalhoz.

A Cypher három tagja szándékosan úgy helyezkedett el a pultnál, hogy egyik oldalon ült Namjoon és Hoseok, maguk között kihagyva egy helyet, melyet a kis Mochinak tartogattak.

- Chim, gyere! – intett mosolyogva Hoseok a fiatalabbnak, hogy foglaljon helyet közöttük, amit ő hasonlóan széles görbülettel ajkain el is fogadott. Jiminnel szemben – hogy teljesen be legyen kerítve, s szemernyi esélye se legyen a menekülésre – Yoongi könyökölt, fejét összekulcsolt ujjain pihentetve.

- Mi az, hyung? – kérdezte Jimin a vele szemközt ülőtől, negédesen mosolyogva, sűrűn pislogva értetlenségében, amiért az idősebb meredten bámulja őt.

- M-m... Semmi – eresztett meg a kérdezett egy fél görbületet. – Mondták már, milyen szép íve van az ajkaidnak? – kérdezte hirtelen, beharapva alsó párnácskáját, a kisebbet fürkészve. Jimin annyira megdöbbent a kérdés hallatán, hogy felelni is elfelejtett, s mindennek tetejébe olyan zavarba jött hyungja szavaitól, hogy füle hegyéig elpirult, s nem tudta, hova nézzen "lányos" zavarában.

- N-Nem... még... még nem mondták... – Nézett ide, nézett oda, csak Yoongira nem, s ezt az idősebb is észrevette. Megmosolyogta Jimin reakcióját, majd csendesen átadta a terepet két társának. Most rajtuk volt a sor...

- Mondd csak, Chim, mivel verted el a délutánt? – karolta át vállánál a kisebbet Hoseok, úgy húzva közelebb magához.

Jimin úgy gondolta, elérte a pirosság netovábbját Yoongi kérdésétől, de rá kellett jönnie, hogy még van hova vörösödnie... Hoseok kérdése kihozta belőle a legvörösebb arcszínt, melyet ember valaha produkált. Válaszolni képtelen volt – úgy tűnt, a zavar az arcfestés mellett összevarrta az ajkait is.

- Mi a baj, Jiminie? – hajolt hozzá közelebb Namjoon, egyik tenyerét a mellette ülő combjára simítva. – Nem kell zavarban lenned! Tudod, hogy a hyungjaidnak elmondhatsz akármit... akármiről – tette hozzá nyomatékosan. A fiatalabb ekkor a vörös színt kezdte szürkére változtatni arcán. Valamiért az az érzése támadt, hogy három hyungja mindenről tud. Nem is sejtette, mennyire igaza van... Ugyanis lehetetlennek tartotta – mindig is jól titkolta vonzalmát a három idősebb felé; próbálta elnyomni magában az érzést, s csak akkor engedte szabadjára, mikor teljesen egyedül volt – mint az elmúlt délután.

- Nem válaszolsz? – szólalt meg még mindig a vállát karolva Hoseok. – Nekünk kell rábírni, hogy kinyisd a szád?

- Arra van egy-két módszerem, ami neked is tetszene! – kacsintott az egyre sápadtabb fiúra Yoongi.

Jimin nem hitt a fülének! Most vagy egy párhuzamos univerzumba csöppent, vagy a hyungjai tényleg szexuálisan inzultálják, méghozzá a többiek előtt – mondhatni – nyilvánosan.

- Én csak... Én... Csak zavarba jöttem attól, amit hyung mondott – emelte félénk tekintetét Yoongi arcára.

- Ugyan már, cukorfalat – vigyorodott el Yoongi, Jimin pedig a hamvasszürkét ismét vörösre váltotta, úgy nézve az idősebbre, mintha elment volna annak a maradék esze is.

Cukorfalat?!

A vacsora többi része – "hála" a sok megbeszélnivalónak – szexuális zaklatás-mentesen telt. Vagy legalábbis kevésbé volt észrevehető Jimin számára, de azért egy-egy "véletlen" érintés, ölelés, egy elejtett, célzatos megjegyzés... Ezek mind a terv részét képezték. Annak a csodálatos, furfangos tervnek a részét, melyet hárman együtt ötlöttek ki, s melynek a végére – reményeik szerint – az őrületbe kergetik a kisebbet, aki erre szinte már könyörögni fog mindhármójuk érintéséért.

Miután mindent elpusztítottak, amit Seokjin az asztalra varázsolt, Jimin szinte bemenekült a fürdőbe, hogy minél előbb lezuhanyozhasson, és ágyba bújhasson, s véletlenül se keveredjen három felettébb furcsán viselkedő hyungja egyméteres körzetébe. Jól kidolgozott terve remekül működött, egészen addig, amíg be nem vette magát a zuhanyzóba. Arra ugyanis már nem maradt gondja, hogy az ajtót bezárja maga után, így szinte zöld lámpát kapott az az illető, aki elég bátor volt hozzá, hogy bemerészkedjen, csendesen levetkőzzön, és beálljon a fiatalabb háta mögé, halálra rémisztve őt.

- Namjoon, az istenért! A frászt hoztad rám! – fordult meg hirtelen, tenyerét a mellkasára tapasztva, megakadályozva így, hogy szíve esetleg kirobbanjon helyéről. – Mi a fenét csinálsz? Nem zavar, hogy fürdenék?

- Nem, nem igazán! Így gyorsabban végzünk – fordította vissza a kis Mochit, hogy neki háttal álljon.

Természetesen Namjoont nem a föld vízháztartásának védelme vezette be Jimin mellé a zuhanykabinba. Sokkal inkább tervük következő szakaszát kívánta megvalósítani, – vagyis – csúnyán fogalmazva, hátsó szándékkal érkezett.

- M-Mit csinálsz? – fordult volna meg újra felháborodása jeleként az apró termetű, de a leader nem hagyta. Vállánál taszajtva egyet kényszerítette vissza alaphelyzetébe, s tovább mosta fiatalabb társa hátát.

- Csak segítek mosakodni – mosolyodott el negédesen, amit persze Jimin nem láthatott. Hatalmas tenyereivel finoman – szinte alig érintve – simította végig dongsaengje hátát, így masszírozva bőrébe tusfürdőjét. – Isteni az illata... – jegyezte meg, nagyot szippantva a csodás aromából, amely mindig körbelengte Chimet.

- Öh... kösz? – válaszolt bizonytalanul, már meg sem próbálva megfordulni. Csak tűrte, hogy Namjoon mosdassa, s közben próbált nem tudomást venni a gyomrában gyülekező vágyról, mely lassan gombóccá tekeredett össze, s egyre csak nőtt, elzárva a levegő útját, szaporább légvételre kényszerítve őt ezzel. Főleg akkor tűnt fel neki, hogy nehezebben jut oxigénhez szervezete, mikor a leader kezei hátáról mellkasára tértek át, s egyre lejjebb tévedtek.

- Hyu... Ahh... – Épp kérdőre akarta vonni az idősebbet, hogy mégis mit képzel magáról, hová nyúlkál, és egyébként is, miért csinálja ezt vele, de amint Nam keze megtalálta már félig merev tagját, s finoman masszírozni kezdte azt, egyáltalán nem tűnt fontosnak, hogy mit miért tesz. Csak hátradöntötte fejét társa vállára, s élvezte, hogy kényeztetik; hogy azon emberek egyike kényezteti, akiért évek óta epekedik. Nem kérdezett, nem szólalt meg; még csak a fejében sem fordult meg olyasmi, hogy: ezt azért nem kéne, vagy: mégis mit művelünk. Azok után, hogy a vacsoránál úgy felhúzták, képtelen volt ellenkezni.

- Ez az, Jiminie! Ereszd csak ki a hangod! Had halljam azokat a gyönyörű nyögéseidet – suttogta fülébe az izgató szavakat, mire a kisebb szinte azonnal felnyögött.

- Ah... Namh... Kérlekh... Mindjárth... – sóhajtozott, s fejét ide-oda dobálta a másik vállán. Úgy érezte, képtelen megbirkózni ekkora vággyal, ekkora szenvedéllyel. Egészen más élményt nyújtott az idősebb keze, szavai, mint mikor ő elégítette ki saját magát.

- Igen, érzem – kuncogott Namjoon, s még erősebben fonta ujjait Jimin merevedése köré, s gyorsabb mozgásba kezdett.

- Namjoonh... ahh... Nah... Namh... – Jimin szinte már hiperventillált, olyan gyorsan kapkodta a levegőt. Hangos nyögéssel élvezett a másik markába, feje pedig előre bicsaklott, és ha Namjoon nem tartja meg, biztosan összecsuklik, és a zuhanytálcán terül el. Nam egy finom, puha csókot lehelt a félig alélt test tarkójára, mire Jimin testén kiütközött a libabőr.

- Tudod, legközelebb kérhetsz tőlünk is segítséget, ha a délutáni elfoglaltságról van szó – jegyezte meg még halkan, s erre már a kis Mochi is összeszedte magát, és egész testében lemerevedett.

Mi? Honnan tudja?

A leader ezután gyorsan megtörölközött, majd egyedül hagyva társát, elhagyta a fürdőt, hogy szobájába lépve ott találja a Cypher másik két tagját.

- Na, hogy ment? – érdeklődött izgatottam Hoseok.

- Jól – vigyorodott el a kérdezett. – Gyorsabban beadta a derekát, mint gondoltam volna – dobta le magáról a törölközőt, és tiszta ruha után kutatott szekrényében.

- Nocsak! Ezek szerint megtette a hatását a vacsora közbeni kis akciónk – ült ki Yoongi arcára is egy széles vigyor.

- Meg bizony – fordult meg Namjoon, átdugva fejét pólója nyakán.

A három fiú ezek után leült, hogy megbeszéljék ördögi tervük következő lépéseit. Végül addig-addig ötleteltek, míg mindhárman el nem aludtak a leader ágyán, vagy a székben, esetleg a padlón elterülve, mint ahogy Hoseok.

Talán éjfél felé járhatott az idő, mikor Hope megébredt. Először azt sem tudta, hol van, és miért van ott. Aztán szépen lassan tolultak elméjébe a képek a délutánról és az estéről. Lassan feltápászkodott, és átsurrant Jiminnel közös szobájuk elé. Óvatosan nyitott be, nehogy felébressze szobatársát, de Chim már az igazak álmát aludta ekkor.

Hoseok odaosont az ágyához, és leült annak szélére, Jimin vállához. Először csak gyönyörködött a szép arcban, melyet az éjjeliszekrényen álló lámpa sárgás-barna fénye halványan megvilágított, de aztán nem tudott megálljt parancsolni kezeinek, amik érinteni is akarták ezt a szobor-szépséget. Először csak kisimította a homlokába lógó tincseit, majd füle mögé tűrte őket; aztán puha bőrét cirógatta arcélén; végighúzta mutatóujját az orrnyergén, majd fölcimpáján. Idővel azonban mohóbb lett a teste: már nem csak ujjaival akarta végigsimítani azt a selyem-bőrt. Így hát lehajolt, hogy egy pillangó-csókot leheljen a másik ajkaira, ám amint megérezte azt az édes ízt, már nem tudott szabadulni. Egyre hosszabban tapasztotta össze párnáit a fiatalabbéval, míg csak Jimin mocorogni nem kezdett. Nem ébredt fel, csupán átfordult a másik oldalára, szabaddá téve így nyakának márvány-börtönét. Hoseoknak pedig nem kellett kétszer felajánlani. Azonnal kapott az alkalmon, s a párnákat, melyek eddig Jiminét masszírozták, most nyakának egyik kidagadó inára simította rá. A fiatalabb erre már felnyöszörgött, de még mindig nem kelt fel.

- Tudtam, hogy itt talállak – hallott meg egy hangot Hope. Ijedten kapta tekintetét a bejárat felé, ahol Namjoon támasztotta lezseren vállát az ajtófélfának.

- Én csak... Átjöttem megnézni, és... – Próbálta kimagyarázni magát, de ő maga is jól tudta, semmi értelme nem volt. Arcáról pontosan leolvasható volt, mennyire vágyakozik a kisebb után, s hogy mit tett volna, ha társa nem lép közbe.

- Nem kell magyarázkodnod! Pontosan tudom, mit érzel – lépett közelebb az ágyhoz. – Ugyanúgy vágyom rá, ahogy te – térdelt a matracra Jimin másik oldalán. – Ugyanúgy érinteni akarom őt – simított végig Chim arcán. – Ugyanúgy kóstolni akarom – hajolt le, hogy ő is csókot lophasson a résnyire felejtett párnákról.

Mikor ismét felnézett, látta Hoseok szemében az izgalmat megcsillanni; a vágyat a folytatás iránt. Nem gondolkodott, csak megragadta Hope-ot tarkójánál fogva, és belerántotta egy puhatolózó csókba. Jimin pedig éppen ezt a meghitt, vágytól fűtött, csodás pillanatot választotta, hogy felébredjen, akár Csipkerózsika a mély álmából.

- Mi a szar? – húzódott egészen az ágy támlájához. Namjoon ismét inkább a tettek mezejére lépett, és gondolkodás nélkül tapasztotta tenyerét Jimin ajkaira, mert nem akarta megszakítani azt a csodálatos, finom, Hoseok parfümjének illatával megfűszerezett táncot, melyet nyelveik jártak.

Jimin egy darabig mormogott valamit érthetetlenül, majd egy idő után, mikor felfogta, mi történik, eleresztett egy nyögést az ujjak takarásában.

- Ne aggódj, szépségem, te sem maradsz ki a jóból – mosolygott rá szelíden Namjoon, miután elvált Hoseok puha ajkaitól, és áttért Jimin párnácskáira, hogy azokat is benedvesítse szenvedéllyel. A fiatalabb a hirtelen jött vágytól a csókba nyöszörgött, csábítója pedig kihasználta az alkalmat, hogy őt is felkérje egy keringőre.

Hoseok mindezt premier plánból nézhette végig, és minél tovább figyelte, ahogy Namjoon hevesen falja szíve választottjának ajkait, a forróság úgy terjedt szét egész testében, megbizsergetve minden porcikáját.

Jimin már Hope nyakába csimpaszkodva csókolta őt, miközben Namjoon a fiatalabb nyakát vette célba, mikor ismét nyílt az ajtó.

- Mi a fene folyik itt? – szólalt meg csendesen Yoongi a megrökönyödéstől, hogy valószínűleg élete legszebb álmába csöppent.

A kis Jimin már képtelen volt megszólalni: a vágy teljes mértékben elvette az eszét, s szinte alig fogta fel, mit művelnek vele. Hoseok és Namjoon megálltak egy pillanatra, de mikor látták, hogy idősebb társuk csendesen beljebb sétál, magukra zárva az ajtót, mindent ott folytattak, ahol abbahagyták.

Yoongi egyelőre nem szállt be a buliba, csupán élvezte a műsort. Az ágy végében álló asztal alól kihúzta a széket, és kényelembe helyezte magát, hogy aztán onnan kísérje figyelemmel a három fiatalabbat. Egy idő után – megunva a csendes társ szerepét – rövidebb utasításokkal terelgette az események folyását. Csendesen szólalt meg mindig, és senkit nem kellett kétszer kérni.

- Hoseok, a nyakát... Namjoon, te pedig a fülét...

A két említett kérdés nélkül tette, amire hyungjuk utasította őket.

- Jiminie, tedd magad hasznossá...

Bár Yoongi nem mondta meg neki pontosan, mit tegyen, de a legkisebb valahogy érezte, hogy ideje kezdenie valamit a két testtel, mely hozzá simult. Kezeit hát levezette két hyungja ölére, hogy a kezdeti óvatos simogatások után erősebben masszírozhassa őket. Hoseok és Namjoon az apró kezek érintésére szinkronban nyögtek és sóhajtoztak.

- Jó fiúk – mosolyodott el a legidősebb, aki még mindig a székben ülve figyelte, hogyan kényezteti egymást a másik három.

- Ah... Jiminie, gyorsabban – nyögött fel Namjoon, tovább harapdálva a fiatalabb fülcimpáját.

- Nem, Jimin – szólalt meg határozottan Yoongi. – Hagyd!

Jimin azonnal elvette a kezét a leader öléről. Úgy gondolta, jobb, ha Yoongira hallgat, mert ha nem tenné, keservesen megbánná később.

- Namjoon, vetkőztesd le Chimet. Hoseok, te pedig csókold végig, ahol felszabadul a bőre – jött a következő utasítás, és így is tettek. Namjoon megragadta a fiatalabb pólójának szélét, hogy szépen lassan lehúzhassa róla. Hoseok pedig – hűen követve a parancsot – ajkaival masszírozta végig a meztelenné vált bőrt. Yoongi felállt a székből, mikor realizálta, hogy Namjoon is meg akar szabadulni felsőjétől. Mögé lépett, és megragadta a haját tarkóján. – Nem adtam rá engedélyt, hogy levetkőzz! – sziszegte a fülébe.

- Sajnálom, hyung – válaszolt suttogva, mert megrettent Yoongi határozott jellemétől.

- Sajnálhatod is! Büntetésképp végig kell nézned, ahogy Hoseok vetkőzteti tovább a kis Mochit! És ha meglátom, hogy magadhoz érsz, nem fogod megköszönni, amit kapsz!

- Neh... – tiltakozott elhaló hangon Nam, de Yoongi meg sem hallotta. Csak tekintetével utasította Hope-ot, hogy tegye, amit mondott. Hoseok pedig – tanulva a leader hibájából – meg is tette. Lassan húzta le, centiről centire a nadrágot szíve választottjáról, az őrületbe kergetve ezzel a fiatalabbat, és Namjoont is, akit annyira kínzott a látvány, hogy szinte már nyüszített a kielégületlenségtől, melyre kárhoztatott. A szűkölő hangra a legidősebb ismét a háta mögé lépett, és lehajolva hozzá suttogott a fülébe.

- Ez jár annak, aki engedetlen! De ha jó fiú leszel, te készítheted fel Chimet – csókolt végül nyakába. Namjoon pedig egész testében remegve, de jó fiúként várta a pillanatot, mikor ismét színre léphet. – Hoseok! Elég! – térdelt az ágyra az este irányítója. – Namjoon, most te jössz! Készítsd fel Jiminie-t! De vigyázz rá! – Míg beszélt, elé dobott egy tubust. Namjoon azonnal a kezébe kapta, majd eldöntötte a legfiatalabbat az ágyon, hogy aztán fölé hajolva kaphasson ajkai után. S miközben csókolta őt, lábai közé férkőzött, hogy aztán alaposan megmártva egy ujját a síkos anyagban, belefogjon a mai estébe.

Míg Namjoon azzal volt elfoglalva, hogy minél élvezetesebbé tegye ezt az élményt Jimin számára, addig Yoongi lehelet-csókokkal borította Hoseok minden porcikáját.

- Jó fiú vagy, Hoseok! Nem marad el a jutalmad – húzta magához még közelebb a fiút, hogy végre ajkait is megízlelhesse.

Hope engedelmesen terült el az ágy végében, miután hyungja minden ruhaneműtől megfosztotta, hogy aztán megjutalmazza engedelmességéért. Hangosan sóhajtozott, ahogy Yoongi az ölére hajolt, hogy nyelvével cirógassa végig merevedését.

- Yoonh... ahh... hyungh... – Csak arra volt képes, hogy a takarót markába gyűjtve vergődjön az idősebb kezei között.

- Nyugalom – nyomta vissza csípőjénél fogva áldozatát. – Messze még a vége – mosolyodott el gonoszan, majd oldalra kapta a fejét, mikor Jimin hangosan nyögött fel.

Namjoon már három ujjával igyekezett ellazítani a fiatalabbat, aki láthatóan nagyon is élvezte a benne munkálkodó végtagokat. S mikor Nam elérte ujjbegyeivel prosztatáját, felsikoltott élvezetében. Az idősebb pedig ezt a pillanatot választotta, hogy negyedik és ötödik ujját is bevesse a munkába.

Mikor Chim egyre hangosodott, Yoongi elvált Hoseoktól, hogy odahajoljon a fiatalabbhoz.

- Nem engedtem meg, hogy hangoskodj – ragadta meg haját erősen. – Lássuk, meddig tudod visszafogni a hangodat! Ha megnyikkansz, kemény büntetésre számíthatsz!

Jimin vágytól könnyes szemekkel figyelte hyungját, majd csendesen bólintott, hogy megértette. Yoongi visszatért Hope-hoz, Namjoon pedig tovább folytatta az előjátékot. Ezek után nem kellett már sok, hogy Jimin teljesen ellazuljon a szorgos munkától, melybe később Hoseok is beszállt. Míg a leader és Hope a legkisebbel voltak elfoglalva, addig Yoongi is megszabadult ruháitól, és Namhoz lépve, neki is segített meztelenre vetkőzni.

- Hoseok, feküdj Jimin helyére! – Kisebb rendezkedés után Hobi elfoglalta a neki kijelölt helyet. – Jiminie, gyere szépen, és lovagold meg Hope-ot – vigyorodott el Yoongi, majd segített a kisebbnek elhelyezkedni kényelmesen. Jimin arcán először csak annyi látszott, hogy kellemetlen neki a pozitúra, de kisebb helyezkedés után már úgy lovagolt Hoseokon, mintha mindig is oda teremtették volna.

Míg Chim szokta a helyzetet, Yoongi Namjoont foglalta le. Nyakát harapdálta, miközben tenyerét a fiatalabb merevségére simította.

- Nagyon rossz fiú voltál ma, Namjoonie – harapott egy erősebbet a puha bőrbe. – De rendes munkát végeztél Jiminie-vel, ezért megérdemled te is a jutalmat. Választhatsz: vagy a kezeimtől fogsz szenvedni, míg én úgy nem döntök, hogy elég; vagy beveted a csodás kis nyelvedet, hogy apuci kedvére tegyél – simított végig állvonalán. Namjoonnak nem kellett kétszer mondani. Azonnal elhasalt az ágyon, térdelő hyungja előtt, és szinte azonnal torkára engedte annak szerszámát.

- Ahh... Jó fiú – simította ujjait Nam tincsei közé, hogy irányíthassa. Namjoon remek munkát végzett, s hamar megérezte a gyümölcsét is. Ám mielőtt bármi jónak vége szakadt volna, Yoongi elhúzta magától a dolgos nyelvet. – Ügyes voltál – mosolygott le csillogó szemű dongsaengjére. – Jutalmul beszállhatsz a buliba – intett fejével a mellettük elterülő páros felé, akik egészen egymásba feledkeztek.

Jimin önfeledten lovagolt Hoseokon, aki kezével támasztotta a kisebb hátát, hogy így segítse munkáját. Namjoon nem gondolkodott, csak tette, amire utasították. Megvárta, hogy a páros egy kis szünetet tartson, míg ő elhelyezkedett, s lassan beférkőzött Hoseok mellé. Ahogy merevedéseik bőre egymásnak súrolódott, mindketten felnyögtek, Jimin pedig igyekezett visszafogni szenvedése hangjait. Yoongi – ezt látva – elkuncogta magát. Odahajolt a kis Mochihoz.

- Most már kiengedheted – suttogta fülébe, ám Jimin makacsul tartotta magát, mert tisztában volt vele, ha most kiengedi a hangját, azzal az egész házat felveri. Mert bár Namjoon alaposan felkészítette, erre nem volt felkészülve. Néhány perc után azonban már ő maga mozgott bele csípőjével, hogy a két hyungja ne várassa tovább. – Nem azt kértem, hogy ne fogd vissza a hangod? – rántotta hátra Jimin fejét Yoongi.

- D-Deh... Sajnálomh... AH! – sikított fel, amint Namjoon is teljesen beléhatolt, elfoglalva kiérdemelt helyét.

- Nagyon helyes! – vigyorodott el, majd lehajolt, hogy végre őt is megkóstolhassa.

Hoseoknak nagyon kellett tartania magát. Az érzés, ahogy Nam merevedése és az övé együtt mozgott Jiminben, minden képzeletet felülmúló volt. Ordítani tudott volna az őrjítő érzéstől, amit kiváltott belőle a rengeteg inger: ahogy Jimin lovagolt rajta; ahogy Nam hozzádörgölőzött, vagy épp néha végigsimított oldalán; és Yoongi látványa, ahol felállt az ágyon, közelebb lépve Jiminhez.

- Gyerünk, cicám, tedd magad hasznossá – simított végig Chim haján a legidősebb, mire Jimin megragadta őt, elnyelve teljes hosszát. – Ez az...

Jimin egy idő után kénytelen volt kiengedni hyungját ajkai közül, ugyanis másik két idősebb társa olyan pontot kezdett döfködni bensőjében, hogy sikítani tudott volna, de csak halk nyöszörgést engedett meg megának, és egy-két könnycseppet áldozott fel a szenvedély oltárán.

- Ah... hyungh – nézett fel Yoongira kérlelőn, tőle várva megváltást. Yoongi pedig kegyes volt, így letérdelt a hármas mellé, és kezébe vette Jimin merevedését, hogy így segítse őt át az élvezetek határán.

Hiába élvezett el hangos nyögés kíséretében, a benne mozgó két test nem állt le; csak egyre hajszolták a gyönyört, amiben most már Yoongi is segédkezett. Kényeztette a két fiút, hogy minél nagyobb örömet szerezzen nekik, míg csak egyszerre nem érték el határaikat.

- Gyerünk, fiúk, most apuci jön!

Namjoon és Hoseok óvatosan hagyta el a fiatalabb testét, aki megállíthatatlanul remegett az orgazmus utóhatásaként. Azt hitte, ennél csodálatosabb érzés nem létezik a világon, ám ekkor Yoongi tornyosult fölé, hogy végre elvegye, ami neki is kijár, s amire eddig türelmesen várt.

- Hyung, várjh! Neh! – ellenkezett volna, ám az idősebbet ez nem hatotta meg. Eddig toleráns volt, de már őt is majd szétfeszítette a vágy.

- Gyerünk, Chim! Had halljam azt a szép hangodat – hajolt nyakába, hogy csókokkal borítsa be az izzadt bőrt, miközben akadálytalanul hatolt a fiatalabb testébe, egészen mélyre. Jiminnek minden izma megfeszült, s ajkai néma sikolyra nyíltak, mikor legidősebb hyungja is elérte gyönyörpontját, s úgy remegett, mint a nyárfalevél. Ha akarta volna sem tudta volna visszafogni hangját, így kedvére nyögött és sikított felváltva. – Ez az! Hallasd csak a gyönyörű hangodat – nevetett fel Yoongi, ahogy érezte Jimint maga köré feszülni. – Gyerünk édes, élvezz el nekem – suttogta fülébe; és ez volt Jiminnek az utolsó löket: egész teste megfeszült, szemei fennakadtak, izomgyűrűjével egészen rászorult Yoongi merevségére, s hasfalára engedte, ami még benne maradt, majd szinte azonnal elvesztette eszméletét. Hyungjának ez egy ideig fel sem tűnt, annyira eszét vette a látvány, és az érzés, hogy beszippantja az alatta elterülő test, melybe végül ő is kiengedte élvezetét. Csak ezután realizálta, hogy Jimin szótlanul fekszik alatta.

Először megrémült, ahogy a mellette fekvő két másik fiú is: szólongatták, pofozgatták, de nem reagált. Ekkor Yoongi közelebb hajolt hozzá, és hallotta, hogy a kis Mochi halkan, egyenletesen szuszog, így kicsit megnyugodott.

***

Reggel Yoongi korán ébredt, hogy megnézze, Jimin hogy van. A kisebb szorosan Hoseok oldalához simulva aludt, míg hátulról Namjoon ölelte át. Az éjszaka már nem volt erejük visszamászni a leader szobájába, így mind itt aludtak. Yoongi csendesen felkelt Hoseok mellől, és próbálta észrevétlen kihúzni kezét a fiatalabb feje alól, hogy kiosonhasson a konyhába.

Csendesen, szinte lábujjhegyen settenkedett ki a szobából, hogy aztán megrohamozva a hűtőt, kifossza annak vízkészletét.

- Yoongi! – szólalt meg egy hang a háta mögül, mire az említett majdnem eldobta az üveget, és azon ügyeskedett, hogy nehogy megfulladjon a félrenyelt folyadéktól.

- Hyung, az istenit! A frászt hoztad rám! – fordult meg, hogy szúrós tekintettel szeletelje darabokra képzeletben Seokjint.

- Mondd csak, mit csináltatok ti az éjszaka?

- Mi... hát... izé... – hebegett-habogott zavartan, mert még nem ötlött ki egyetlen épeszű magyarázatot sem.

- Pornót néztetek?

- Öh... Igen! – vágta rá szinte azonnal, kapva a jó kifogáson.

- Nem tudtam, hogy a pornónézés ennyire kiszárít – nézett a Yoongi kezében lévő, majdnem üres flakonra.

- Jobban, mint hinnéd, hyung! Jobban, mint hinnéd!